Szentesi Éva cikke nagyon megérintett. És elgondolkoztatott. És megihletett. Álljon itt most az én testem története, saját narratívám szerint. Gimiben végig 62 kg voltam, mindenféle odafigyelés nélkül. A 182 centimhez. Öt évig egyáltalán nem figyeltem oda arra, hogy mit, mennyit, hogyan eszem vagy mozgok. Na jó, ez így nem igaz. Odafigyeltem, de soha nem olyan szemmel, hogy na akkor most ez még belefér-e, vagy meg fogok hízni, vagy mi. (Előtte, általános iskolásként volt egy rövid időszak, amikor kétszersültön próbáltam tengődni, mert vastagnak láttam a combjaimat, ami miatt bő nadrágokba bújtam, ami miatt tényleg vastagabbnak tűntek. OMG!!! Szerencsére hamar felhagytam ezzel a marhasággal. Akkor is hihetetlen vékony voltam, csak hát 182…
-
-
Hogyan legyen időnk magunkra?
Úgy, hogy magunkat tesszük az első helyre. És ha most becsuknád a cikket, kérlek, ne tedd! Én is utálom az ilyen és ehhez hasonló okosságokat. „Tegyem magam az első helyre.” – Köszi. És ezt mégis hogyan? Ki csinálja a többit? „A gyereknek is az a fontos, hogy az anyja jól érezze magát a bőrében.” – Olyan jó, hogy már a saját jó érzésem is a gyerekért van, és nem magam miatt… „A mosogatás megvár.” – Igen, pont ez a baj. „Nem kell 12 fogást főzni, meg ablakot pucolni…” – Nem mondod?! Nem vasalok, egy fogást főzök, nem tudom, mikor pucoltam utoljára ablakot, de még port törölni se nagyon szoktam… És…
-
Nő álarcok nélkül
Hogyan lehetsz önmagad ebben a világban úgy, hogy ne kelljen folyton címkékkel bemutatkoznod, ne kelljen álarcot felvenned? Ha nem elégszel meg a felületes, gyors megoldásokkal, hanem hajlandó vagy mélyre ásni, megkeresni a nehézségeid gyökerét, akkor képes leszel tiszta lappal újraírni az életed forgatókönyvét, megszabadulva a gátló mintáktól, elvárásoktól, szokásoktól. Az előadások és az előadók szaktudása által valódi lehetőséget kapsz ahhoz, hogy ne csak egy inspiráló napot tölts velünk, hanem az egész életedet kormányozd olyan irányba, amilyenbe szeretnéd. Végre valóban önmagad lehetsz, és elmondhatod, hogy: EGÉSZ VAGYOK, ELÉG VAGYOK, JÓ VAGYOK – önmagamként, nőként, címkék, álarcok nélkül! Regisztrációs link: https://bit.ly/3tqXK76 A gyász- és veszteségfeldolgozás is egy olyan témakör, amit tabuként kezelünk, elfordulunk tőle, felvesszük…
-
Vendégbabák csoport
„felköltöztek a szavaka mennybecsönd vancsak az úr lépteikongnak az űrben” Kányádi Sándor: Zelk Zoltán meghalt Vendégbabák csoportot indítunk azon szülőknek, akik magzati korban vagy a születés körüli időszakban veszítették el babájukat. Ebben a nehéz időszakban szeretnénk támogatói csoportunkkal segíteni Önnek azzal, hogy megoszthatja érzéseit, történetét, és azt is, hogy ez milyen hatással volt, illetve van az életére. Tapasztalatunk szerint a csoportfoglalkozások gyógyító erővel bírnak, azért is, mert átélheti, hogy nincs egyedül a gyászban,Az együtt töltött idő hozzájárulhat ahhoz, hogy feldolgozza a veszteségét, vagy legalábbis elinduljon ezen az úton. Ehhez nyújtunk Önnek elfogadó, együttérző közeget és bizalmi légkört. Időpont: kéthetente csütörtökönként 18-20 óra közöttElső alkalom: 2021. március 18., a csoport 10 alkalmas…
-
Az anyaság szintjei – 2. – szeretet, valahová tartozás szükséglete
(Eredeti megjelenés: http://tanacsadasgodollon.hu/) Még 2015-ben, első babám születése után, a régi blogomon kezdtem el egy cikksorozatot, amelyben azt terveztem, hogy a Maslow-piramis szintjeit veszem végig anyai szemmel. Hát, a másodikig jutottam, úgyhogy még van hátra pár lépcső, de addig is, átdolgozva, kiegészítve álljon itt a második szint bejegyzése. A különböző szükségletek Maslow elmélete szerint egymásra épülnek. Amíg nincsenek kielégítve az alapszükségletek, addig azzal vagyunk elfoglalva, hogy ezeket kielégítsük, majd jöhet a következő lépcsőfok, majd az azt követő, és így tovább. Az elnevezések nagyjából magukért beszélnek. Ezt persze finomították idővel, pl. nem muszáj, hogy teljesen tele legyen a hasad, de kell egy bizonyos százalék, aminek teljesülnie kell, hogy tudj foglalkozni a…
-
Az anyaság szintjei 1. – fiziológiai szükségletek
Még 2015-ben, első babám születése után, a régi blogomon kezdtem el egy cikksorozatot, amelyben azt terveztem, hogy a Maslow-piramis szintjeit veszem végig anyai szemmel. Hát, a másodikig jutottam, úgyhogy még van hátra pár lépcső, de addig is, átdolgozva, kiegészítve álljon itt az első szint bejegyzése. Még 2015-ben, első babám születése után, a régi blogomon kezdtem el egy cikksorozatot, amelyben azt terveztem, hogy a Maslow-piramis szintjeit veszem végig anyai szemmel. Hát, a másodikig jutottam, úgyhogy még van hátra pár lépcső, de addig is, átdolgozva, kiegészítve álljon itt az első szint bejegyzése. Először bemutatom a Maslow-piramist röviden. A különböző szükségletek Maslow elmélete szerint egymásra épülnek. Amíg nincsenek kielégítve az alapszükségletek, addig azzal vagyunk…