Úgy, hogy magunkat tesszük az első helyre. És ha most becsuknád a cikket, kérlek, ne tedd! Én is utálom az ilyen és ehhez hasonló okosságokat. „Tegyem magam az első helyre.” – Köszi. És ezt mégis hogyan? Ki csinálja a többit? „A gyereknek is az a fontos, hogy az anyja jól érezze magát a bőrében.” – Olyan jó, hogy már a saját jó érzésem is a gyerekért van, és nem magam miatt… „A mosogatás megvár.” – Igen, pont ez a baj. „Nem kell 12 fogást főzni, meg ablakot pucolni…” – Nem mondod?! Nem vasalok, egy fogást főzök, nem tudom, mikor pucoltam utoljára ablakot, de még port törölni se nagyon szoktam… És…